TISZTELETTEL  KÖSZÖNTJÜK  A  

KÖZÖSEN     APCÉRT    EGYESÜLET    HONLAPJÁN! 

 KÉRJÜK, HOGY 2016 - BAN IS TÁMOGASSA ADÓJA 1%-val EGYESÜLETÜNKET! 

Adószámunk: 18586699-1-10   

                                

                           APC KÖZSÉG   BEMUTATÁSA

 

    Apc   Heves megyében, a Mátra hegyvonulat dél felé elnyúló két hegye; a Somlyónak és Kopasznak lábánál, zömmel a Zagyva folyó bal partján terül el. Határát a Zagyva folyó szinte felezi, nyugati felén folyik a Szuha.

    Keleten Rózsaszentmártonnal, kis részben Szücsivel, északon Jobbágyival, részben Szarvasgedével, nyugaton Szarvasgedével és Palotással, délen pedig Zagyvaszántóval és Petőfibányaval határos.

   1969-ig a Hatvani Járáshoz tartozott. majd a Gyöngyösi Járás községe lett 1982-ig, amikoris Hatvan város körzetébe sorolták. Ma a Hatvani Kistérséghez tartozik.

   Lélekszáma: 2714 fő (2007), területe: 2042 ha, 3546 kh, (135,7 fő / km a népsűrűség )

  A két folyót közvetlen szegélyező terület jó minőségű löszös, hordalékos termőföld, kiválóan alkalmas gabona, napraforgó, hüvelyes és pillangós takarmány termelésére. A Somlyó és a Kopasz (vulkanikus eredetű talaja) különösen a déli és nyugati lejtőin kínálja magát szőlőtermelésre és gyümölcsös telepítésére, egyéb területei pedig erdő és legelő telepítésre, aprómag, stb. termelésre alkalmas. Hegyei jó minőségű követ rejtenek.

A falu déli határában található a kis méretű Apci-tó. A terület legnagyobb tengerszint feletti magassága 180 m. Magaslatai a Kopasz- és a Somlyó-hegy. 1994-ben a Somlyó-hegy részét természetvédelmi területté nyilvánították.

  Mint település, kiváló földrajzi adottságú, fejlődőképes község (volt), amelyhez a szükséges földrajzi adottságok meg vannak (csak tudni kell vele élni).   Közúti közlekedése jó,  a főváros felől az M3-as autópályán át a 21. főközlekedési úton, vasúton a Budapest-Hatvan-Salgótarján vonalon közelíthető meg.

  Éghajlata jó, a napfény több az országos átlagtól, a csapadék évi mennyisége is átlag felett mozog, viszonylagosan kedvezó eloszlásban. Folyóvizei felhasználhatók az intenzív öntözéses gazdálkodáshoz a mezőgazdaságban, de az iparban sem kisebb jelentősége.

Az apci bor régóta ismert. Jókai Mór is emlegeti, és a legenda szerint Mária Terézia asztalán is többször előfordult. Ma ismét jelentős szőlőültetvények találhatók a községben.
Érdekessége még a falunak, hogy Kodály Zoltán Mátrai képek című dalcsokrában is szerepel. Az Apcon lakom, keress meg kezdetű dalban hallhatunk róla.

                                                     APC   KÖZSÉG MÚLTJA

Az "Új Magyar Lexikon" a község múltjáról röviden csak azt említi, hogy Apc község Árpád-kori település. A lexikon összeállílása alkalmával ezt a szerzők kétséget kizáróan biztos forrásból merítették és rögzítették.

A községben és határában előforduló leletanyagokból viszont lehet következtetni, hogy már jóval elóbb a kőkorszakban, késői bronzkorszakban (Apc Berekalja dűlőben feltárt urnatemető ie.1300-as évekből) éltek emberek és település helye volt e terület. Megint más leletek azt bizonyílják, hogy a népvándorlás korában (a VII. századból, a Fő utcában feltárt lócsontok, kengyelek, agyag edények, a Berek-alatt feltárt agyag és faedények, gyöngyök árulkodnak róla) avar település volt. A "Zogea" (Zagyva) völgyében pedig kun település nyomait jelzik a leletek. (A leletanyag egy része a Szent- Iványiak birtokában volt, amit később a Nemzeti-, salgótarjáni és a hatvani múzeumoknak ajándékoztak.) Írásos emlék őrzi, hogy Heves megye területét az Árpád-nemzetség egyik tagja Aba telepítette be. Nem kizárt tehát a szájhagyomány szerint, hogy ez a terület is birtokához tartozott és nevéből származik a község neve. Egy másik változat: - ugyancsak szájhagyomány őrzi -, az úgynevezett "Fekete-majorban" lévő, Fűz-kúthoz kapcsolódik. A monda szerint ugyanis a Fűz-kutat eredetileg "Szűz-kút"-nak hívták és apácák laktak itt. Az ivóvizet nyújtó kutak egyikébe az itt álló zárda hét apácáját ölték bele a törökök és ehhez az eseményhez kapcsolja a község nevének eredetét, miszerint Apc az apáca szóból alakult volna és annak rövidített formája. Ezek a hagyományok tartják magukat, az írott forrás azonban a település nevének eredetét Opuz (Opos) Detric fia: Gergely, mint a terület volt ura nevéből származtatja. Kezdetben Opuz (Opos), Opach majd Opus, Apos, Apcz és végül kialakult mai formája: Apc. Ezek az írások, emlékek és hagyományok mind csak megerősítik azt a történelmi tényt, hogy községünk már előbb és az Árpád-háziak idejében is lakott település volt. E megállapításokat tovább erősíti az 1332-1337 évi pápai tized jegyzéken Opus településről befizetett összeg (ami 32 garas volt).  Ez az összeg pedig magasabb, mint ugyanezen a jegyzéken szereplő Hatvan, Gyöngyöspata, vagy bármely ezen a területen adózó más területi egységé, ami joggal indít arra a feltételezésre, hogy ez a település már jóval előbb élő, fejlődő, lakott hely volt, noha a tatárjárás a XIII. század első felének végén ezt a területet is feldúlta, mégis az 1300-as évek elején már újból mint adófizető lakott terület jelenik meg írásainkban. A pápai tized jegyzéken Opus településről egy Herman nevű pap fizette be a garast.   Ebből következik, hogy ebben az időben már volt parókiája a településnek, és ha ez így van, templomának is kellett lennie. Ennek a templomnak a helyét írásból nem ismerjük pontosan, de minden jel arra mutat - és a fáma is azt tartja, - hogy a jelenlegi templom északi oldalán épült helyiség (úgynevezett öreg sekrestye), szolgált először templom gyanánt (szintje a jelenlegi szint alatt van).

 A középkor századaiban a források már mezővárosként említik. Kedvező adottságait kihasználva a múlt században Szent-Iványi Farkas híressé tette az apci bort, amelynek még a tengeren túl is volt piaca.  1875-ben kőbányát nyitott, majd felépíttette a cserép- és téglagyárat. A római katolikus templom gótikus eredetű épület, amely a mai formájában a XVIII. századtól áll.Tornya 1800 körüli.Körülötte középkori eredetű kőfal. Az 1876-ban a Szent-Iványiak által épített kastély jelenleg a község kulturális és sportközpontja.  

 Az elmúlt három évtizedben a lakosság lélekszáma közel ötödével csökkent. A községben a munkanélküliség az országos átlag körül mozog. A településen telefon- és kábeltévé-hálózat, kiépített gázvezetékrendszer, valamint bölcsőde, iskola, óvoda, gondozási központ van. Jelenleg a szennyvízelvezető csatorna építésének tervezése és előkészítése folyik. A faluban nagyságához és lélekszámához mérten sok kereskedelmi és szolgáltatóegység működik. Testvértelepülései Kunadacs és a németországi Winkelhaid, valamint az erdélyi Maksa.

                                                          A község címere: arany kontúrú, kék alapú "öreg paláston" a palást alsó csúcsos részében zöld színű hármas halommal, arany színű koronán ezüst kettős kereszt, a hármas halom két oldalán arany színű leveles füzér, mint növényi motívum, a kettős kereszt felső keresztjével egy vonalban a két oldalon jobbra ezüst színű félhold, balra ezüst színű hatágú csillag.

A címer felett a palást ívével párhuzamosan aranybetűkkel APC felirat látható.

 

Apc község múltjának bővebb megismeréséhez járult hozzá 2011 decemberében a Közösen Apcért Egyesület. Három kiadványuk látott napvilágot azzal a céllal, hogy a  településen élők minél részletesebb információkkal rendelkezzenek lakóhelyükről.

Az egyik az egyház történetét mutatja be, amely 1946-ban íródott Szita Mihály akkori plébános tollából Apci Katholikus Tudósító címmel. A kiadványt sok régi fénykép is gazdagítja.

A másik 1964-ben készült Dratsay Zsigmond tanár úr által, Apc Nagyközség monográfiája címmel. Érdekessége, hogy a néhai Dratsay tanár úr felesége - a községben szintén pedagógusként tevékenykedett Eszter néni –írta  meg most az Előszót és adta át a kiadási jogot az Egyesületnek.

A harmadik könyv a falu jelenlegi arculatát mutatja be a rendszerváltástól 2009-ig, Apcon lakom keress meg címmel. Ezt a kiadványt sok színes fotó is gazdagítja és részletesen foglalkozik a község gazdasági ,társadalmi és kulturális életének változásaival.  A mű szoros folytatása Illés József: Apc község története című könyvének, amely 1993-ban került kiadásra.

Az említett kiadványokat a községi könyvtárban találhatja meg az érdeklődő vagy rendelheti meg a Közösen Apcért Egyesület elnökénél.

Diavetítő
Naptár